| National Association of Securities Dealers Automated Quotations (NASDAQ) | |
|---|---|
![]() |
![]() |
| Típus: | Tőzsde |
| Alapítva: | 1971 |
| Központ: | New York, Egyesült Államok |
| Tulajdonos: | The NASDAQ Stock Market |
| Vezetés: | Robert Garifeld (elnök) H. Furlong Baldwin (ügyvezető igazgató) |
| Pénznem: | USD |
| Részvények száma: | 3200 |
| Indexek: | NASDAQ Composite NASDAQ-100 NASDAQ Biotechnology Index |
| Honlap: | www.nasdaq.com |
| NASDAQ Nyitvatartás: | 15:30-22:00 (CET) |
| BETBULLS | |
Néhány év alatt a világ egyik legnagyobb tőzsdéjévé nőtte ki magát a normál tőzsdéken nem jegyzett (ún. over-the-counter, OTC) értékpapírokkal foglalkozó washingtoni székhelyű, teljesen automatizált, elektronikus tőzsde a NASDAQ (National Association of Securities Dealers Automated Quotations - Értékpapír-forgalmazók Országos Szervezetének Automatizált Árfolyamjegyzési Rendszere). Eredeti célja, hogy olyan értékpapíroknak teremtsen szervezett forgalmazási lehetőséget, amelyeket a kibocsátó mérete, újonnan alapított mivolta stb. miatt a hagyományos tőzsdék nem fogadnak be. Megközelítőleg 3200 céget jegyez, melyek részvényeire több kereskedés történik, mint az Egyesült Államok bármely más tőzsdéjén.
1971-ben alapította a National Association of Securities Dealers (NASD), melytől 2000 és 2001 között fokozatosan megvált. Jelenleg a The NASDAQ Stock Market a tulajdonosa és az üzemeltetője egyben. A részvények listázásáért a Securities and Exchange Comission (SEC) felelős.
Skandináv tőzsdék közelgő megvásárlásával (OMX), majd az Borse Dubai tőzsdével kötött megállapodásnak köszönhetően a NASDAQ az érintett tőzsdék részvényeinek 47%-át fogja ellenőrzése alá vonni, így közel jár ahhoz, hogy egy trans-atlantic kereskedő rendszert hozzon létre.
Mikor 1978 február 8-án a NASDAQ megkezdte működését, a világ első elektronikus kereskedő rendszere volt. Kezdetben a rendszer csupán egy számítógépes faliújság volt, nem volt kapcsolat a vevő és az eladó között. A NASDAQ alacsony spread-et teremtett a piacon, de paradox módon ez nem kedvezett a brókereknek, mivel a legtöbb pénzt a spread-ekből teremtették elő.
Az évek múlásával a NASDAQ több lett, mint egy tőzsde, mivel kereskedési és forgalmi jelentéseket és automatikus kereskedő rendszert hozott létre. NASDAQ volt az első tőzsde, mely reklámozta magát és a benne jegyzett hatalmas cégóriásokat. Fő indexe a NASDAQ Composite, mely a kezdetektől nyilvános. 1985-től bevezették a NASDAQ100 indexet is, mely a legnagyobb cégeket foglalja magába.
1987-ig a legtöbb kereskedés telefonon történt, de az 1987-es fekete hétfő után a market maker-ek nem szívesen válaszoltak telefonjaikra. Ezért megalapították a Small Order Execution System (SOES) rendszert, mely lehetőséget adott, hogy elektronikusan történjenek a kötések. A NASDAQ felkérte a market maker-eket, hogy a SEOS rendszeren keresztül történő üzletkötéseket hagyják jóvá.
1992-ben összefogott a London Stock Exchange-el, hogy megalkossák az első interkontinentális tőzsdei rendszert. 1998-ban a NASDAQ fuzionált az American Stock Exchange-el, megalakítva a NASDAQ-Amex Market Group csoportot, és a 21. század kezdetére a legnagyobb elektronikus piacot (mind a forgalmat részvényszámban és értékben is értve) hozták létre az Egyesült Államokba. A NASD 2000-ben létrehozta a NASDAQ Stock Market Inc.-t, mely egy nyilvános kereskedési társaság.
2007 március 17-én a NASDAQ alelnökének (Vice Chairman) Michela G. Oxley-t választották, ki ezt megelőzően 34 évet a közszférában töltött el. A NASDAQ ügyvezető igazgatója Robert Greifeld.
2006 november 8-án a NASDAQ felvásárolta a Philadelphia Stock Exchange (PHLX) tőzsdét US$652,000,000-ért. PHLX a legöregebb tőzsde Amerikába, alapítása az 1790-es évekhez nyúlik vissza.
A NASDAQ-on megközelítőleg 3200 részvényt jegyeznek, melyek közül 335 nem amerikai cég (összesen 35 különböző országból vannak cégek jegyezve a tőzsdén).
Az internetes technológiák megjelenése, egyre több piaci szereplő igénye, hogy kereskedhessen a tőzsdéken és a hagyományos piacok merevsége hívta életre a kilencvenes években az alternatív piacok új generációját: az elektronikus kommunikációs hálózatokat (electronic communication network - ECN), amelyek közül a legismertebb az Arca, a Brut, az Inet és a Size. Mindenki számára bármelyik hozzáférhető, ezzel is növelve versenyképességüket. A Small Order Execution System (SOES) egy másik NASDAQ termék, melyet 1987-ben mutattak be, hogy rendet teremtsen a zűrzavaros, kisösszegű tőzsdei megbízások között, melyek így már teljesen automatikusak. A 3200 bejegyzett cég részvényeivel napról napra többen kereskednek.
A NASDAQ-on az árfolyamjegyzésnek három szintje van. Az első szint (level I.) a legnagyobb ajánlati árat és a legalacsonyabb kínálati árat mutatja. A második szint (level II.) az összes ajánlást és kínálatot mutatja, illetve információt a market maker-ek vételi vagy eladási ajánlatairól. A harmadik szintet (level III.) a market maker-ek használják, kik itt megadják az árfolyamot, majd végrehajtják a tranzakciót.
2006. szeptember 1-jétől a magyar adójogszabályok kedvező irányba változtak az Amerikában való kereskedést illetően. Eddig az árfolyamnyereség adó 25 százalék volt, mely most 20 százalékra csökkent. További nagy előny, hogy veszteségeinket és a járulékos költségeket szembeállíthatjuk a nyereséggel, és elhatárolhatjuk a legutóbbi két év tekintetében, ráadásul a nyereségek után EHO-t sem kell fizetnünk.
A NASDAQ-on jegyzett részvények többsége régóta működő, nagy hagyományokkal rendelkező vállalatok, melyek megfelelően stabil fundamentális hátérrel rendelkeznek. De találhatunk itt olyan cégeket is, melyek alig pár éve, évtizede léteznek, mégis a világ meghatározó piaci szegmensévé váltak. A legjobb példa erre a Google Inc., mely árfolyama a kibocsátása óta töretlenül növekszik. De említésre méltó még többek között az Amazon.com, az Apple Inc, az Ebay, a Microsoft és a Yahoo is. Népszerűségükből és tőkeerejükből kifolyólag ezek a világ legnagyobb forgalmú és leglikvidebb részvényei, melyek alacsony kockázat mellett kiválóan alkalmasak a nagyobb hozamok elérésére. Sőt a NASDAQ irodát nyitott Pekingben is, így több kínai céget csábíthatnak a tőzsdére. A Nasdaq jelenleg 52 kínai társaság részvényeivel kereskedik, amelyek piaci összértéke körülbelül 57 milliárd dollárt tesz ki. Ezek közül 19 idén csatlakozott a Nasdaq parkettjéhez, 9 cég pedig tavaly lépett be az amerikai elektronikus tőzsdére.
Ha kedvet kaptunk a NASDAQ-on való kereskedéshez nem kell külföldre utaznunk. Könnyedén nyithatunk számlát az interneten keresztül is. Ajánlatosak a külföldi brókercégek, mivel jóval kedvezőbb komissziós díjakat kínálnak. Kereskedési platformjuk egyszerű és átlátható. Elég csak beregisztrálnunk magunkat, majd a szükséges dokumentumokat fax-on vagy mail-en eljutattni hozzájuk. Ha ez a lépés sikeresen lezárult megnyitják brókerszámlánkat, melyre azonnal ki is utalhatjuk tőkénket, és megkezdhetjük a kereskedést.
A világon Amerikában, így többek között a NASDAQ-on található a legfejlettebb származékos piac. Jelenleg az opciós és határidős kereskedés az aranykorát éli. Hatalmas lehetőségek rejlenek az opciós stratégiákba. A NASDAQ kiváló lehetőséget nyújt nemcsak a nagy forgalom, a magas likviditás, hanem a nagyszámú származékos termékek tekintetében is. Tetszésünk szerint válogathatunk az opciók között. Nem érdekes, hogy a részvény zuhan, emelkedik vagy egyszerűen oldalazik. A stratégiáknak köszönhetően bármely piaci helyzetből profitálhatunk.
| Ma: | 2012. február 5. |
| Adat: | 2012. február 3. |